A mai epizódunkban a könyvtárunkban A Sziget közösségi- és rendezvénytérben tartott Alumni Akadémia szerkesztett hanganyagát hallgathatja meg. Szmolinka Zsolt a shared service centerek világában ismerős. 2015-ben ő lett az év SSC menedzsere a Magyar Outsourcing Szövetség döntése alapján. A Debreceni Egyetem német-holland szakától ért el az üzleti v…

A mai epizódunkban korábbi vendégünkkel, Dr. Sramkó Gáborral, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszékének egyetemi adjunktusával,, az Evolúciós Genomikai Kutatócsoport vezetőjével beszélgetünk. A szajgák és az ázsiai muflonok, azaz az argáli juhok állnak Sramkó Gábor, az Evolúciós Genomikai Kutatócsoport és a M…

A mai epizódunkban Katona Csete a Debreceni Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Történelmi Intézet, Középkori, Koraújkori Magyar Történeti és Segédtudományi nem önálló Tanszék adjunktusa a vendégünk. Katona Csete 2023-ban kapta meg a Debreceni Egyetem publikációs díját, a többi között azért is, mert a londoni Routledge kiadó gondozásában jelent meg a…

A mai epizódunkban Sajtos Zsófit, a Debreceni Egyetem által 2023-ban Publikációs Díjjal elismert kutatóját ismerhetjük meg. Sajtos Zsófi a Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Kémiai Intézet, Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék adjunktusa és az elmúlt években egy lelkes és elhivatott csapattal azt vizsgálja, hogy hogyan be…

A mai epizódunkban a könyvtárunkban A Sziget közösségi- és rendezvénytérben tartott Alumni Akadémia szerkesztett hanganyagát hallgathatja meg. Kovács-Nagy Klára a DE-BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézetének egyetemi docense. Már 14 éves korában elkezdett bokszolni, két alkalommal is volt országos női ökölvívó bajnok. Nem is véletlen, hogy tud…

A mai epizódunkban Dr. Sramkó Gáborral, a Debreceni Egyetem által 2023-ban Publikációs Díjjal elismert kutatóját ismerhetjük meg. Sramkó Gábor a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Növénytani Tanszékének egyetemi adjunktusa, az Evolúciós Genomikai Kutatócsoport vezetője. Több jelentős kutatásban is részt vett, amelyek közül szi…

Kiss Szabolcs a Debreceni Egyetem címzetes egyetemi docense. Több éve a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék óraadója, tapasztalt vállalati szakember. Tréner-tanácsadó a Franklin Covey-nál, Magyarország egyik évek óta dobogós vezetőfejlesztő cégénél, előtte pedig több mint két évtizeden át volt a National Instru…

A mai epizódunkban Karányi Zsolt Ákost, a Debreceni Egyetem által 2023-ban Publikációs Díjjal elismert kutatóját ismerhetjük meg. Karányi Zsolt biostatisztikus, bioinformatikus a DE ÁOK Belgyógyászati Intézet munkatársa. Elsőszerzőként jegyzi azt a kutatást, amelyben az egyetemünkön dolgozó kutatócsoporttal bebizonyította, hogy a NODULIN HOMEOBOX (…

Az Alumni Akadémia első vendége Süli András, a Campus Fesztivál programigazgatója, a Nagyerdei Víztorony klubprogramjainak szervezője, jogász és szociológus, aki többek között elmondja, hogy évekkel ezelőtt miért éppen a jogi képzést választotta, és időközben hogyan, miért vett új irányt az élete, milyen a viszonya ma a diplomás szakmájával.…

30 éves lett 2023-ban Magyarország legfiatalabb osztrák könyvtára, a Debreceni Ausztria Könyvtár. A Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár és az osztrák könyvtár szimbiózisban működik, kulturális csomópontként van jelen az egyetem életében. A Debreceni Ausztria Könyvtár több mint 8500 dokumentummal rendelkezik és az osztrák irodalom, kultúr…

Elkészült és már nyilvánosan tanulmányozható is a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár 2023 és 2027 időszakra vonatkozó stratégiája. A dokumentum egy több szempontból különleges és rendhagyó időszakban íródott, olyan ciklusban, amikor a külső-belső környezet változása és változékonysága, a partnerek - úgy mint döntéshozók, kutatók, hallga…

Az idei év Nobel-díjainak kihirdetése számos pozitív meglepetést tartogatott számunkra: nemhogy egy, de két magyar születésű díjazott is lett a kitüntetettek közt: a régóta várt Karikó Katalin mellett Krausz Ferenc is elnyerte a legrangosabb tudományos elismerést. Bár a hírvivő-RNS-en alapuló vakcina sokak számára egészen jól ismert tudományos kuta…

Tudtad, hogy az agyad egyszerre több dolgot is képes elvégezni? Az agy különböző területei közötti kommunikáció támogatja szuperképességeink hihetetlen csoportját, az úgynevezett végrehajtó funkciókat. Ezek a különleges képességek segítenek abban az állatvilág többi részéhez képest, hogy irányítsd gondolataidat és cselekedeteidet, több dolgot tarts…

Hogyan születnek a bolygók? Hogyan alakult ki a mi naprendszerünk? Ugyan ezekről a kérdésekről már sok tudományos kutatás és elmélet szólt eddig is, mégis még mindig van bőven mit felfedeznünk és tanulnunk. Ebben segít már egy éve a 2021. decemberében fellőtt James Webb Űrteleszkóp, ami rendíthetetlenül küldi nekünk a gyönyörű új űrfelvételeket, va…

Az év első felében elkészült a Medikus Újság régi lapszámainak digitalizálása a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában. Ennek kapcsán beszélgetünk mai adásunkban a DEENK-ben zajló digitalizálási folyamatról. Azt is megtudjuk, hogy mikori keltezésű a legrégibb digitalizált dokumentum. Az adás második felében az 1935-ös Medikus Újság érde…

Ha követted a nyáron a tudományos eseményeket, könnyen lehet, hogy neked is elkapta a figyelmed az LK-99 körül kialakult nagy párbeszéd: koreiai kutatók ugyanis azt állították, hogy egy szobahőmérsékletű szupravezetőt fejlesztettek ki, azaz egy olyan anyagot, ami könnyen elérhető hőmérsékleten és normál légköri nyomáson közel nulla ellenállással ve…

A mai epizódunkban Dr. Debreczeni Attilával, a Debreceni Egyetem Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport vezetőjével, a Csokonait is kutató és munkásságát feltáró szakemberrel, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professzorával beszélgettünk a költő alig ismert életének mozzanata…

Visszatért a Lyukasóra Tudományból a nyári szünet után! Ennek örömére mi más is lehetne a témánk ezen a héten, mint 2023. nyarának egyik legnagyobb, ráadásul tudományos vonatkozású sikerfilmje, az Oppenheimer! Mit gondoltak házigazdáink a filmről? Egyáltalán sikerült végigülniük a három órát a moziban? Figyelmeztetés: SPOILER! Beszélget: Dr. Gehér-…

A nyári szünetelésünk előtt úgy éreztük, hogy egy fontos témát dolgozunk fel - mégpedig azt, hogy miért érdemes elkerülni a napégést? A kutatások azt mutatják, hogy akik évente legalább egyszer erősen leégnek, esetükben a bőrrák kialakulásának kockázata akár háromszoros is lehet. Szó esik arról, hogy mi az az UV sugárzás, mikor ne legyünk a napon, …

Ettől a résztől tuti, hogy megéhezel! Itt a nyár, és gyakorlatilag karácsony óta sokan azon dolgoznak, hogy leküzdjék a télen felszedett kilókat. Ebben nagy szerepe van az éhségérzetnek is, ami az agyunkban lefutó kémiai jelzőrendszerektől függ. Megfigyelték a kutatók, hogy a terhességben és az elhízásban is ugyanaz a folyamat felelős a súlygyarapo…

Valóban éltek magyarok a Kárpát-medencében a 895-ös honfoglalás előtt? – A témáról Szendrei Lászlóval, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár szaktájékoztató könyvtárosával beszélgettünk25 évvel ezelőtt hunyt el László Gyula Széchenyi-díjas régész, történész, a XX. század legnagyobb hatású őstörténet-kutatója. Legismertebb elgondolása a „…

Amikor egy nőstény gőte lerakja a körülbelül háromszáz petéből álló fészekalját, ezek fele soha nem kel ki. Micsoda hihetetlen pazarlás! Tudományos kutatásokból kiderült, hogy ezek a gőték egy halálos örökletes betegségben, az úgynevezett kiegyensúlyozott halálos rendszerben szenvednek. Ráadásul nem a gőték az egyetlen példa erre a betegségre: kieg…

Hallottad?... ha már a részben nem sikerült jól a a tőlünk megszokott, megfelelően kínos átvezetés, legalább legyen meg itt! Ugyanis legújabb epizódunkban nem másról beszélünk, mint arról a fontos témáról, hogy hogyan is hallunk? Míg a legtöbben már ismeritek (ha nem máshonnan, hát a biológia órákról) a hallócsontokat: a kalapácsot, üllőt és kengye…

Bizonyára sokan hallottatok már a placebo-hatásról, amikor egy hatóanyag nélküli "gyógyszer" olyan választ vált ki a szervezetünkben, mint a gyógyhatású készítmények. Ez egy rendkívül érdekes jelenség, amely sok esetben, pl. pszichoszomatikus tüneteknél felbecsülhetetlen. Van viszont egy gonosz ikertestvére, amit nem sokan ismernek: a nocebo. Ez a …

Mi a közös a szappanhabban, a fagyiban, a majonézben és még millió másik hétköznapi anyagban, ami körülvesz minket? A határfelületek kémiája! A határfelület fizikai-kémiai értelemben két nem elegyedő anyag közötti határvonal: lehet például esőcseppek és a levegő között, vagy a húsleves tetején úszó zsírcseppek és a lé között, csak hogy néhány példá…

A kétnyelvűség, pontosabban az egynél több nyelv beszélése sok szuper képességet adhat, például lehetővé teszi, hogy az ember világot járjon, sok más emberrel ismerkedjen és kommunikáljon. Egyes kutatások szerint az egynél több nyelv beszélése az agyműködést is javíthatja. Egy konkrét érdekes tanulmányban kutatók többek között azt akarták látni, ho…

1969. július 20-án Neil Armstrong űrhajós első emberként lépett a Holdra az Apollo 11 küldetés során, a következő 3 évben pedig 11 másik űrhajós is követte. Az azóta eltelt 50 évben nem járt ember a Holdon, de a következő néhány évben újra látni fogjuk ezt a történelmi eseményt a NASA Artemis küldetések során. A NASA már teszteli a rakétáit és eszk…

Megfigyelted már te is, hogy a városi területeken jellemzően sokkal melegebb van, mint a vidéki vagy természeti területeken? A városokban a magasabb hőmérsékletet a sok épület és utca okozza, amelyek a napfény hatására jobban felmelegednek, mint a talaj. A forró városi területeken, az úgynevezett városi hőszigeteken az emberek és az állatok izzadás…

Mindenki tudja, hogy mi az a retina - ha biosz óráról nem is ugrik be, de a gyakran használt "beleégett a retinámba" kifejezés miatt bizonyára megvan. Azt viszont nem sokan tudják, hogy nem is annyira a szemünk, sokkal inkább az agyunk része! Viszont pont emiatt is az agykutatásban rendkívül fontos szerepet tölt be, hiszen ez az a része az agyunkna…

Az emberi viselkedés sokszínű, összetett és rendkívül érdekes jelenség. Annak ellenére, hogy két ember között sok különbség van, találhatunk olyan mintákat, amelyek a különböző helyzetekben, például a munkahelyen vagy egy családi vacsorán jellemző viselkedésmintákat jellemeznek. A viselkedési közgazdaságtan nevű kutatási terület az emberi viselkedé…

Hogyan alakul ki a ciklikusság, periodicitás, természetes ismétlődés, kiszámíthatóság? Gondoljunk a Naprendszer égitestjeinek keringésére, forgására, ami létrehozza a napokat, hónapokat, éveket - ezt egészen egyszerű megérteni és elképzelni. De hogy alakul ki a testünkben például a rendszeres, egészséges szívdobogás? Ott nem kering semmi semmi körü…

Te is elkaptad a megfázást mostanában? Házigazdáink az elmúlt hetekben mindketten gyengélkedtek - emiatt aztán el is gondolkodtak: miért is betegszik meg minden ismerősük olyan könnyen mostanség? Természetesen a válasz az evolúció! Bár az evolúció önmagában is egy rendkívül izgalmas és különleges folyamat, olykor még érdekesebb az, amit mi emberek …

Napjainkban a mesterséges intelligencia, vagy AI, eléggé gyakran felbukkan; gondoljunk csak a DALL-E képalkotó motorra vagy amivel már biztos sokan találkoztatok: a ChatGPT-re. Ezek a vívmányok jó eséllyel forradalmasítják az információ szűrését, de akár a hamis információ áramlását is segíthetik, pl. az úgynevezett deep-fake videókkal. Az AI azonb…

A fényképek nem csak emlékképek: a világűrből származó képek nap mint nap segítenek nyomon követni a Föld bolygót és annak erőforrásait. A műholdak speciális érzékelőkkel vannak felszerelve, amelyek képesek olyan "színeket" is fogni, amelyeket az emberi szem nem lát. Ezek a műholdak magasan felettünk keringenek nagy sebességgel. Ez a madártávlati l…

A csillagok fontos részei a világegyetemnek, sőt, közvetlenül a földi életnek is, gondoljunk csak a saját Napunkra. Bár a legtöbb csillag fényessége állandónak tűnik, mérőeszközökkel vagy távcsövekkel jól megfigyelhető, ahogy néhány csillag fényessége láthatóan ingadozik időben. Ezeket a csillagokat változócsillagoknak nevezzük. A változócsillagok …

A beszéd rendkívül fontos része az életünknek. Arra használjuk, hogy kommunikáljunk a családunkkal, barátainkkal, kollégáinkkal, sőt még a háziállatainkkal is! Nemcsak sokat beszélünk, de nagyon jók is vagyunk benne: az egészséges beszélők másodpercenként 2-3 szót is el tudnak mondani, és általában csak 1000 szavanként egyszer követnek el hibát (ha…

Bizonyára sokatokban felmerült már az, hogy vajon az ipari fejlesztések során mennyire lehet az alaptudományos gondolatokban elmerülni? Bár gyakran a válasz egyértelműnek tűnhet, azért biztos lesznek olyanok is, akik meglepődnek majd! Szerencsére házigazdáink az érme egy-egy oldalát képviselik, így tudnak mesélni bőven a témáról. Szóba kerül az aka…

Egy egzotikus témát hoztunk el nektek a legújabb epizódban: a kriogén elektronmikroszkópiát. Noha talán elsőre szinte érthetetlen szóösszetételről van szó, egy rendkívül fontos és érdekes módszert takar. Tudtad például, hogy a jég nem mindig szép kristályos, hanem bizonyos körülmények közt lehet teljesen szabálytalan is? (és itt most nem a törött j…

Valószínűleg mindannyian voltunk már megfázva legalább egyszer az életünkben. Ilyenkor sokaknak antibiotikumot ír fel az orvos (kezelési vagy megelőzési szándékkal), de mindig elmondják: a kúrát végig kell szedni. Ennek az az oka, hogy a nem megfelelően végigszedett antibiotikum kúra sajnos hozzájárulhat a baktériumok védekezőképességének növeléséh…

Elérkeztünk a technológiai vívmányok kvantumkorszakába. Bár sokaknak csak egy különleges absztrakt dolognak hangozhat a “kvantum” szó, mégis rengeteg mindennapi eszköz (beleértve a televíziótól a telefonokig) ezalapján működik. De hogyan mosható össze a kvantumfizika a számítástechnikával? És egyáltalán, hol tartunk a fejlesztésekkel? Mindenkinek l…

Ünneplünk ezen a héten, hiszen elérkezett a Lyukasóra Tudományból podcast a századik epizódhoz! Vajon hogyan nézhetünk tudományosan minden idők egyik legnépszerűbb fantasy könyv- és filmsorozatára, a Harry Potterre? Lehet-e egyáltalán fantasy-t tudományosan értelmezni? Ebben a különleges és varázslatos epizódban megpróbálkozunk ezzel a nehéz felada…

A legtöbben valószínűleg nagyon szeretjük az édességeket, és olykor még jutalomként is tekinthetünk rájuk. Az édességek, beleértve a gyümölcsöket is, gyakran tartalmaznak több-kevesebb fruktózt, köznapi nevén gyümölcscukrot. Legújabb részünkben arról beszélgetünk, hogy a kutatások hogyan kötik össze a fruktózt különböző egészségügyi problémákkal, k…

Világunk számtalan ökoszisztémát tartalmaz, a trópusi erdőkön át a korallzátonyokig és a városi parkokig, és ezek mind rendkívül fontosak például a levegő és a víz tisztításában, a szén-dioxid tárolásában és az élelmiszertermelésben. Az emberi hatás azonban mára már olyan intenzívvé vált, hogy számos ökoszisztéma veszélyben van. Ezért az ENSZ úgy d…

Boldog új évet kíván 2023-ban a Lyukasóra Tudományból csapata! Ha visszanézünk 2022-re tudományos szemmel, mit láthatunk? Mik voltak az év legfontosabb tudományos hírei, felfedezései? Milyen eredmények érdemelték ki a tudományos Nobel-díjakat? És hogyan alakult 2022 a podcast házigazdáinknak, melyek voltak például a kedvenc részeik az elmúlt évben?…

Idén is egy rendhagyó epizóddal készültünk nektek karácsony alkalmából! Eszünkbe jutott, hogy bizonyára van asztronómiai és történelmi kutatás azt illetően, hogy mi is lehetett pontosan a karácsonyi csillag. Vajon szupernova volt vagy üstökös? Esetleg egyik sem? Mindenre vannak érvek és ellenérvek - hol erősebbek, hogy megengedőbbek. De persze ezze…

Karácsonyra készülődve elgondolkodhatunk, hogy amikor fő a tűzhelyen a halászlé, vagy sül a sütőben valami finomság, vajon miért van olyan jó illata és íze az ételnek, és miért néz ki olyan jól a végeredmény? A válasz: a kémia miatt! Különösen ünnepekkor érezhetjük, hogy mennyire fontos szerepe van az étkezésnek kulturális-társadalmi szinten is, de…

A zene a mindennapjaink része. Néha azért hallgatjuk, hogy legyen egy kis háttérzaj, máskor pedig érzelmi támogatást nyújt, vagy akár egy film élményét is fokozhatja. Miért van ránk ilyen erős hatással a zene, és hogyan befolyásolja a zenélés az életünket? Ez sok tudós kutatásának központi kérdése, és szerencsére jól bevált módszerek állnak rendelk…

Ahogy már ígértük nektek, egy új epizóddal készültünk a James Webb űrteleszkóp eddigi felfedezéseiről! Ez a csodás eszköz már az első fotóival is rengeteg új információhoz juttat minket, ami az eddigi eszközökkel fizikailag nem volt megoldható. Bár az eddigi űrteleszkópok nem szorulnak a háttérbe, de az infravörös tartományban messze ez eddig a leg…

Milyen izgalmas lenne, ha úgy tehetnénk, mint egy sci-fi film szereplői, és időgépbe pattanhatnánk, hogy szabadon felfedezzük a múltat vagy a jövőt? Például találkozhatnánk régen élt híres személyekkel, vagy megnéznénk, hogy boldogul az emberiség több ezer év múlva! De vajon a tudomány szerint ez lehetséges-e? Mit gondolt erről például Stephen Hawk…

Manapság csak egyetlen emberfaj létezik, amit Homo sapiensnek nevezünk. Ugyan egyes Homo sapiensek kisebb-nagyobb mértékben különbözhetnek egymástól, de jóval több dologban nagyon is hasonlítunk egymásra, mind például a kinézetünkben, mind a DNS-ünkben. A Homo sapiens azonban nem mindig volt az egyetlen ember a bolygón: nagyjából kétszázezer évvel …