))
Sorozatunkban a kortárs irodalom értékteremtő szerzőit, s rajtuk keresztül műveiket kívánjuk bemutatni a szélesebb közönség számára. Programunk célja, hogy megismertessük az embereket a hazai (lehetőség szerint határon túli) magyar szépirodalom kortárs gyöngyszemeivel, és minél szélesebb kört inspiráljunk a szépirodalmi művek olvasására, a magyar irodalom megismerésére. Műsorainkban a magyar irodalom képviselői – írók, költők, színházi szakemberek, szerkesztők, irodalmárok fordulnak meg – el ...
…
continue reading
Benedikty Béla dramaturg, szerkesztő, újságíró örvénylő történelmi regényt írt a világot mozgató láthatatlan erőkről, az államok kiszolgáltatottságáról, az államférfiak végzetéről és a civilizációnkat irányító titkos gondolatról. A Menon club – A Teleki merénylet című könyvéről beszélgetünk.Civil Rádió による
…
continue reading
A pusztítás könyvéért 2003-ban Bródy díjat kapott, 2003-ban Soros ösztöndíjas volt, és megkapta a Mozgó Világ nívódíját. A fehér királyért 2005-ben Déry Tíbor jutalmat kapott, 2006-ban Márai Sándor díjat és Artisjus ösztöndíjat. 2007-ben József Attila díjat kapott. 2008-ban Márciusi Ifjak díjat kapott, elnyerte a Litera.hu Litera díját, másodszor i…
…
continue reading
A végső kocsma. „A könyv szerzője Nobel-díjas író, akinek a hírnév, az ismertség komoly teherré vált. Ellentmondásos érzések tartják hatalmukban. Büszke a lakhelyén őt övező elismerésre és megértettségre és sértett szülőföldjének ambivalens megnyilvánulásai miatt. Egyszerre vágyik még valami nagy művet létrehozni és ugyanakkor tehernek és fárasztón…
…
continue reading
Kolozsi László 1970-ben született Szegeden, a jogi karon tanult, az egyetem alatt és után dolgozott segédmunkásként és juhászként is. A rendhagyó foglalkozásokat később újságíróira cserélte, szülővárosában írt különböző lapokba. Húszéves kora óta ír novellákat, lektorált könyveket, majd hét jogászkodással töltött év után újra az újságírás felé ford…
…
continue reading
1995-től a Magyar Rádió Irodalmi szerkesztőségének vezetője, 2002 júliusától 2007 áprilisáig a Művészeti Főszerkesztőség főszerkesztője. A rádiós munka során egyaránt végzett dramaturgi és szerkesztői tevékenységet is. Volt lapszerkesztő (Kritika) és könyvsorozat (JAK-füzetek) felelőse, dramaturg és forgatókönyvíró, tanár és műsorkészítő. 1998 óta …
…
continue reading
A rozsnyói születésű, evangélikus teológus 1980 óta foglalkozik irodalommal, 1990-ben elnyerte a Magyar Írók Szakszervezetének nívódíját. Krausz Tivadarral beszélgettünk.Civil Rádió による
…
continue reading
„A regény szerzője 15 éve meghalt. A könyv 1990-ben jelent meg először, akkor szinte észrevétlen enyészett bele a felszabaduló könyvpiaci kínálatba. Jó lenne, ha a ma sem csekély számú olvasnivaló ellenére az őt megillető helyére kerülne. Nálam az 2014-ben megjelent és általam elolvasott könyvek toplistáján biztosan előkelő helyezést kap Nyíri Jáno…
…
continue reading
Temesi Ferenc, Kossuth-díjas és József Attila-díjas magyar író, műfordító, drámaíró, forgatókönyvíró – talán legismertebb regénye az 1986–1987-ben megjelent kétkötetes Por. E művével létrehozta a „szótárregény” műfaját Magyarországon. A műsorban beszél életéről, életében bekövetkezett fordulatokról.Civil Rádió による
…
continue reading
1998 óta szabadfoglalkozású író. Verseit 1990-től közli az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Nyolc verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg. Legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, A Nibelung-lakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör…
…
continue reading
Hogyan lesz egy fizikai munkásból tördelő, újságíró, rovatvezető, szerkesztő majd produkciós igazgató, miközben végig író marad, szamizdat folyóiratot és az irodalmi leveleket szerkeszt Petri Györggyel és Farkas Péterrel? Tóth Gábor Ákos a 15 kötetes, Művészeti Alap Elsőkötetesek Díjas (1989), Bölöni György-jutalmas (1989), EURÓPA 1968 pályázati dí…
…
continue reading
„A könyv szerzőjének ez az első regénye. Eddig is könyvekkel, világokkal ismertetett meg minket, de mint fordító. Azt gondolom, hogy a fordítónak bele kell bújnia a szerző alkotta világba, el kell találni azt a nyelvet, amin a z eredeti mű megszólal, csak így tudja hitelesen elénk tárni annak világát. Most saját hangján szól hozzánk és rögtön, jól …
…
continue reading
„Van egy közmondás, hogy a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát. Próbáltam utánanézni, hogy honnan az összehasonlítás a kutyával, de nem találtam rá magyarázatot. Az ajánlott könyv főszereplőjének nagyapja feddi gyakran ezzel a mondással a gyereket, ami így egy életre szóló tanítássá rögzül. De lehet e és akarunk-e mindig igaztat szó…
…
continue reading
